Egerszegi Kézilabda Klub

A l a p s z a b á l y

1. Általános rendelkezések:

Az Egerszegi Kézilabda Klub (a továbbiakban: sportegyesület) az egyesülési szabályokról szóló 1989. évi II. törvény alapján, a hazai lakosság illetőleg a határon túli magyarság érdekében működő, önkéntesen létrehozott, közhasznú minősítéssel, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A sportegyesület tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi LCLI. Törvény 26.§. c/14. pontja alapján közhasznúsági tevékenységnek minősül.

1.1.      Az egyesület neve: Egerszegi Kézilabda Klub

1.2.      Az egyesület nevének rövidítése: Egerszegi KK

1.3.      Az egyesület székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel utca 12.

1.4.      Az egyesület működési területe: Zalaegerszeg

1.5.      Az egyesület színe: kék, fehér

1.6.      Az egyesület jelképei: pecsét a klub nevével, címével és adószámával.

1.7.      Az egyesület alapításának éve: 2009.

Az egyesület önkormányzati elven működő társadalmi szervezet. Az egyesület jogi személy.

Az egyesület közhasznú szervezet.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap és nem nyújt. Képviselőjelölteket nem állít, nem támogat és azt a jövőre nézve is kizárja.

2. Az egyesület felügyelete:

2.1.      Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.

2.2.      Az egyesület pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szerve látja el.

2.3.      Az egyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

3. Az egyesület célja:

• a kézilabda sportág népszerűsítése,
• részvállalás a zalaegerszegi diákság sportolási lehetőségeiben,
• férfi illetve női szakosztály működtetése a kézilabda sportágban,
• kézilabda bajnokságokban való részvétel (városi, megyei, Magyar Kupa, NB II, stb.),
• sportrendezvények szervezése,
• utánpótlás nevelés,
• a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása.

Az egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26 § c/14. pont szerinti sport közhasznú tevékenységet végez.

Az egyesület a fenti szolgáltatásaiból a tagokon kívül, azokkal azonos feltételek mellett mások is részesülhetnek. A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet, az egyesület vezető tisztségviselőihez akár szóban akár írásban lehet bejelenteni, az igény bejelentése során meg kell jelölni a kívánt szolgáltatás igénybevételének helyét, időtartamát, mértékét.

A szolgáltatás igénybevételét a vezetőség köteles engedélyezni, ha a kérelem a fenti követelményeknek megfelel, és nem ellenkezik az egyesület alapszabályában foglaltakkal. A vezetőség a kérelem tárgyában 8 napon belül dönteni köteles.

A vezetőség az egyesület igénybe vehető szolgáltatásairól és az igénybevétel feltételeiről tájékoztatót köteles készíteni és a sportegyesület működését, éves beszámolóját az egyesület hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

4. Az egyesület feladatai:

• az egyesületi célok megvalósításához szükséges működési feltételek biztosítása,
• az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás azok megvalósításáról,
• más szervezet által rendezett sporteseményeken való részvétel,
• hazai és nemzetközi versenyeket és népszerűsítő sportrendezvényeket szervez,
• a sportegyesületben folyó sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése,
• az egyesületi élet alapjait képező öntevékeny közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a tagok klubhűségének kialakítása, a sportegyesület hagyományainak ápolása,
• a kézilabda sportág alapelemeinek megtanítása, tagjai számára továbbfejlesztése az eredményesség érdekében,
• a sportág népszerűsítése,
• a tervszerű működéshez szükséges személyi- és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.

5. Az egyesület vagyona és gazdálkodása:

5.1. Az egyesület vagyona elsősorban a tagdíjakból, a jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, a tevékenysége és egyéb cél szerinti tevékenysége folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételekből képződik. A tagdíj mértékét az egyesület taggyűlése évente állapítja meg.

Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődik össze:

a)         Tagsági díjak:             - rendes tag:                           2.000Ft/hó

                                               - keresettel nem rendelkező:  1.000Ft/hó

                                               - pártoló tag:                           3.000Ft/hó

Ezen díjak megfizetése készpénzben történik. A tagdíj megfizetés időpontja – a pártoló tagok kivételével – minden hónap 5. napjáig.

Az Egerszegi Kézilabda Klub-on belül 2009. június 1-e óta 20 fő fizet rendes tagdíjat, melynek összege 40.000Ft. Ezen összeg jelenti a Klub kezdő minimális vagyonát.

b)         Rendezvények bevételei,

c)         Pályázati úton nyert támogatás,

d)        a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek,

e)         egyéb bevételek.

5.2. Az egyesület kiadásai:

a)         A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), melyeket bevételarányosan kell megosztani,

b)         A közhasznúsági tevékenység körében felmerült közvetlen költségek.

5.3. Az egyesületi vagyon felhasználása:

Az egyesület vagyona felhasználható az Alapszabályban felsorolt célok megvalósítására, az egyesület működési költségeinek fedezésére, az egyesületi célok megvalósulását szolgáló eszközök beszerzésére.

Az egyesület vagyonának felhasználási módjáról és mértékéről a taggyűlés dönt.

Az Egerszegi Kézilabda Klub pénzforgalmi bankszámlát nyitott a Bak és Vidéke Takarékszövetkezetnél, mely felett a Klub elnöke rendelkezik. A bankszámla nyitásának igazolását mellékletben csatoljuk.

5.4. A gazdálkodás általános szabályai:

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíj fizetésén túl az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

Az egyesület jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, és erre alkalmas szervezetet létrehozni, de vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

Az egyesület az államháztartás alrendszereitől írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

Az egyesület a vezető tisztségviselőket, a támogatókat, valamint e személyek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület a vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Az egyesület alapítványt létesíthet.

5.5. Beszámolási és nyilvántartási szabályok:

Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait a mindenkor hatályos számviteli szabályok szerint elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyéb nyilvántartásokra a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az egyesület számviteli beszámolóját az éves beszámoló készítési kötelezettségre, azok letétbe helyezésére, s közzétételére vonatkozó számviteli szabályok szerint köteles közzétenni.

Az egyesület köteles éves beszámolót készíteni. A beszámoló elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az egyesület éves jelentésébe és egyéb irataiba bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

6. Az egyesület tagjai, a tagok jogai és kötelezettségei:

6.1. Az egyesület tagjai:

Az egyesületnek rendes, keresettel nem rendelkező, tiszteletbeli és pártoló tagjai lehetnek. Az egyesületnek jogi személy csak pártoló tagként lehet tagja.

Pártoló tag lehet az a jogi vagy természetes személy, amely anyagi, erkölcsi, szakmai támogatásával segíti az egyesület munkáját.

A tiszteletbeli tagot az egyesület érdekében végzett tevékenységéért a szervezet vezetősége választja.

Szavazati jogot és a választhatóságot minden tagnak biztosítani kell!

6.2. Minden rendes, pártoló és tiszteletbeli tag jogai, és kötelezettségei:

• a tagok gyakorolhatják mindazon jogosultságokat, melyek a tagsági viszonyukból kifolyólag megilletik őket,
• kötelesek az egyesület alapszabályának megfelelően tevékenykedni, az alapszabályban meghatározott kötelezettségeiknek eleget tenni, az egyesület határozatait, feladatait legjobb tudásuk szerint végrehajtani,
• jogosultak a cél megvalósítása érdekében javaslatokat tenni, intézkedéseket kezdeményezni, s a döntésekben szavazati joggal részt venni,
• jogosultak az egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni, választhatnak és választhatóak,
• jogosultak az egyesület tulajdonát képező eszközök rendeltetésszerű használatára,
• az egyesület tagjai kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen és határidőben megfizetni, a szervezeti életben aktívan részt venni.

6.3. A tagság viszonya megszűnik:

• az egyesület megszűnésével
• kilépéssel
• kizárással
• a tag halálával
• a szervezet névsorából való törléssel.
•  

A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul. A kilépési szándékot írásban a vezetőséghez köteles bejelenteni, amiről a vezetőség a taggyűlést tájékoztatja. A tagsági viszony a bejelentéssel egyidejűleg szűnik meg.

Ki kell zárni a tagok sorából azt a személyt, illetve fel kell menteni azt a vezető tisztségviselőt, aki

• az egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget,
• az egyesület célkitűzéseivel, tagjaival szemben méltatlan magatartást tanúsít.

A tagot a kizárás előtt figyelmeztetni kell írásos formában a kötelezettségei teljesítéséről, amelyeket az alapszabály alapján kell szabályozni.

A tag kizárásához, a vezető tisztségviselő felmentéséhez a taggyűlés jelenlévő tagjai 2/3-nak szavazata szükséges.

Az egyesület bármely tagja írásban kezdeményezheti valamely tisztségviselő, vagy tag kizárását.

A névsorból való törlést állapíthat meg a vezetőség, a tag hat hónapi tagdíjhátraléka esetén.

7. Az egyesület szervezete és működése:

7.1. A taggyűlés:

Az egyesület legfelsőbb testületi vezető szerve a tagok összességéből álló taggyűlés, ahol a tagok mindegyike azonos szavazati joggal rendelkezik.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály megállapítása, módosítása,
• az éves költségvetés meghatározása,
• a vezetőség éves beszámolójának elfogadása, az egyesület munkájának megvitatása, feladatok meghatározása,
• a vezető tisztségviselők megválasztása, és döntés a felmentésük tárgyában, lemondásuk tudomásul vétele. A vezető tisztségviselő megbízatása a lemondás bejelentésével szűnik meg,
• döntés a tagok kizárásáról, a tagok kilépésének tudomásul vétele,
• az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása,
• Közhasznúsági jelentés elfogadása.

7.2. A taggyűlés működésével kapcsolatos szabályok:

A taggyűlés szükség szerint, de legalább évente ülésezik. Összehívásának helyét, idejét valamint a napirendet a tagok javaslatára a vezetőség állapítja meg. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével írásban kell meghívni. A taggyűlésre szóló meghívás és az ülés napja között legalább 15 napi időköznek kell lennie.

A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet aláírásával az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesít.

A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal bíró tagoknak több, mint a fele jelen van. A határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az alapszabály módosításához, tag kizárásához, a vezető tisztségviselők megválasztásához és felmentéséhez, az egyesület más szervezettel történő egyesüléséhez, ezekből való kilépéshez, feloszlatásának kimondásához, valamint az éves beszámoló elfogadásához, a jelenlevő tagok kétharmadának a szavazata szükséges.

A közhasznúsági jelentés elfogadásához 2/3 arányú többség kell.

Ha a szabályszerűen összehívott taggyűlés nem határozatképes, a legkésőbb 30 napon belül összehívott új taggyűlésen a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes ugyanazon napirendi pontok tekintetében, erre a meghívó előzetes figyelmeztetést tartalmaz.

A taggyűlés és a vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Rendkívüli taggyűlést kell tartani:

• ha a bíróság elrendeli,
• a vezetőség vagy az elnök kezdeményezi,
• ha a tagok több mint fele – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri a vezetőséget a taggyűlés összehívására.

A taggyűlést a vezetőség ebben az esetben köteles összehívni.

A taggyűlés és a vezetőség határozatairól nyilvántartást (határozatok könyve) kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát illetve a határozatokat ellenzők és támogatók számarányát.

A vezetőség köteles a határozatokat az érintettekkel 8 napon belül írásban közölni és meghozataluk után az egyesület székhelyének hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hozni.

Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet – a vezetőség bármely tagjával, előzetesen egyeztetett időpontban –, akit az egyesület véleményez.

A taggyűlés nyilvános, bár az elnök közérdek vagy valamely fél jogos magánérdekre tekintettel elrendelheti a zárt taggyűlést a nyilvánosság teljes – vagy bizonyos napirendi pontok megvitatásakor történő – kizárásával.

7.3. A vezetőség:

Az elnökségnek csak az az egyesületi tag lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

Az egyesület végrehajtó és ügyintéző szerve, az 5-8 tagból álló vezetőség, amelyet a taggyűlés választ meg a tagjai sorából 4 éves időtartamra.

A taggyűlés az egyesület vezetőségének tagjai közül választja meg az egyesület elnökét, elnökhelyettesét, 3 elnökségi tagját.

A vezetőség a taggyűlés határozatainak megfelelően irányítja és összehangolja az egyesület gyakorlati tevékenységét. A taggyűlésnek beszámol a munkájáról, a döntéseiről, jelentősebb kérdésekben köteles a taggyűléstől tájékoztatást kérni.

7.4. A vezetőség hatáskörei:

• évente legalább egyszer köteles a taggyűlést összehívni,
• irányítja, segíti, biztosítja a taggyűlés határozatainak a végrehajtását, azok ügyintézését,
• előkészíti a taggyűlést,
• határozatot hozhat az egyesületet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.

7.5. A vezetőség működésének általános szabályai:

A vezetőség szükség szerint, de legalább félévente (rendszeres vezetőségi ülés) ülésezik. Üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze. A rendkívüli ülést bármely vezetőségi tag kérésére össze kell hívni. A vezetőség ülései nyilvánosak, de szükség esetén a vezetőség zárt ülést rendelhet el.

A vezetőségi ülések határozatképességéhez legalább 2 vezetőségi tag jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén más időpontban, de legkésőbb 30 napon belül a vezetőséget ismételten össze kell hívni.

A vezetőségi ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet annak jelenlévő tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Határozatait nyílt szavazással, egyhangúan, amennyiben 2 fő van jelen.

8. A vezető tisztségviselők:

8.1. Az egyesület vezető tisztségviselői:

• elnök,
• elnökhelyettes,
• elnökség tagjai,

8.2. Az elnök:

• irányítja a vezetőség munkáját,
• önállóan képviseli az egyesületet a hatóságok és állami, társadalmi szervek, valamint nemzetközi szervezetek előtt,
• a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
• dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés vagy a vezetőség kizárólagos hatáskörébe,
• az elnök döntéseiről, a soron következő vezetőségi ülésen köteles a vezetőség felé beszámolni,
• ellenőrzi a taggyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtását és tisztségviselők munkáját,
• szervezi és intézi az egyesület ügyeit, gondoskodik a vezetőségi ülések rendszeres megtartásáról a szervezet feladatainak elvégzéséről,
• felelős az egyesület vagyonának gondos, hatékony felhasználásáért, megóvásáért,
• az elnök a vezetőség jóváhagyását követően az egyesületi célok megvalósítása valamint a feladatok elvégzése érdekében jogosult vállalkozókat vagy gazdálkodó szervezeteket valamely szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe venni. A szolgáltatás elvégzését követően az elnök jogosult kifizetést teljesíteni,
• egyedül ő rendelkezik a Klub bankszámlája felett.

A cégszerű aláírásához az elnök aláírása szükséges, azonban ha az elnök az aláírásban akadályozva van, akkor az elnökhelyettes is jogosult a cégszerű aláírásra.

8.3. Az elnökhelyettes:

Az elnök tevékenységét az elnökhelyettes segíti, akinek feladatkörét az elnök határozza meg, az elnök akadályoztatása esetén ugyanazon jogosultságok illetik meg, mint az elnököt.

8.4. Az elnökségi tagok:

Az egyesület melletti adminisztratív teendőket az elnökségi tagok látják el, vezetik az üléseken a jegyzőkönyvet, illetve a tagsággal kapcsolatos nyilvántartást.

8.5. A vezető tisztségviselők díjazása:

Az egyesület vezető tisztségviselői a feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

8.6. Nem lehet vezető tisztségviselő:

• közhasznú szervezet megszűnését követő két évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki,
• az egyesület vezető tisztségviselőjének közeli hozzátartozója vagy élettársa
• aki más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, és annak alapszabálya vagy alapító okirata más közhasznú szervezetnél vezető tisztség betöltését kizárja.

8.7. Megszűnik a vezető tisztségviselői viszonya:
 

• a tisztségviselő halálával,
• az egyesület megszűnésével,
• lemondással,
• felmentéssel.

8.8. Az egyesület éves bevétele az 5.000.000Ft, azaz Ötmillió Ft összeget nem haladja meg, ezért felügyelő szerv létrehozása nem kötelező, ilyen szervezetet az egyesület nem választ.

9. Az egyesület hatálya:

9.1. Az egyesület határozatlan időre, a nyilvántartásba vétel napjától kezdődően jön létre.

9.2. Az egyesület megszűnése:

• feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával,
• más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,
• feloszlatásával,
• megszűnésének megállapításával.

Az egyesület megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény

17. §

(5) A sportegyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. Törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.

(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.

10. Záró rendelkezések:

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. tv., az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., és a sportról szóló 2004. évi I. tv., és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi. CLVI. tv. és egyéb hatályos jogszabályok  rendelkezései az irányadók.

Ezt az alapszabályt az alapító tagok 2009. június 11-én fogadták el.

                                                                                  ……………………………………

                                                                                                   Tamás Tamás        

elnök

Zalaegerszeg, 2009. június 11.